Szent István királyunk élete hazánk történelmének csak rövid korszaka volt, de ez az időszak egész életünket és sorsunkat is meghatározta.

Szent István király napja az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, a keresztény magyar állam alapításának és ezeréves folytonosságának emléknapja.

Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,

minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:

kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

Húsvétkor itt az újabb hosszú hétvége, rövidebb nyitvatartási idővel számoljon.

Kellemetlen, esős, szeles idő várta Oroszlány városi ünnepségének résztvevőit nemzeti ünnepünkön a ’48-as ligetben, szinte ugyanolyan, mint 171 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én Pesten a forradalmi ifjakat.

A Himnusz hangjaival vette kezdetét szombat délután a Rákóczi Szövetség és az OKSZÍK közös megemlékezése a Római Katolikus Plébániatemplom mellett álló emlékműnél, amely mellett a kecskédi Gróf Esterházy József Nemzetiségi Lovasbandérium tagjai álltak díszőrséget.

Az az ünnep, amit ma ünnepelünk, amire ma emlékszünk, az tulajdonképpen 1083-hoz kötődik, amikor is augusztus 20-án István szentté avatása történt meg.

A Malomsori ovi apróságai anyák napi műsorral kedveskedtek pénteken az Idősek Gondozóházában a bentlakóknak és nappali klub tagjainak. De nem csak őket, bármely érdeklődőt is szívesen láttak a rendezvényen.

A húsvét a keresztény világban a feltámadás emléknapja, amikor a hit szerint Jézus Krisztus az ünnepek ünnepén, húsvétvasárnap feltámadt halottaiból. A Biblia szerint Jézus a nagypénteki kereszthalálával megváltotta az emberek bűnét, a húsvétvasárnapi feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.