Augusztus 20. a keresztény államalapítás, illetve Szent István ünnepe, a legrégebbi magyar nemzeti ünnep.

Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is.

Ünnepi képviselő-testületi üléssel veszi kezdetét az augusztus 20-i, Szent István Napi megemlékezés Oroszlányban.

„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége! Nem lehet, nem, soha, Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!”

Magyarországon, Európa számos országához hasonlóan, az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése.

Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival - egyenlőség, szabadság, testvériség. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

Március 15-e nem csupán az 1848-as forradalom ünnepe, hanem a szabad magyar sajtó napja is.

A karácsonyi ünnepkörben, a közelgő karácsony alkalmából szeretettel köszöntöm Oroszlány minden lakóját!

A karácsonyt megelőző este szenteste, december 24. napja. Régen fő jellemzője a várakozás volt: a böjtös, egyszerű vacsora után meghitt családi együttlétben teljesedett be az adventi várakozás.