Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét nem csupán vallási ünnep: egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, ezek elemei a természetet illető feltámadáshoz, a tavaszi újjászületéshez kapcsolódnak.

Ezen a napon az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan nemzeti ünneppé.

1990 óta március 15-én „A magyar sajtó napját” is ünnepeljük, mivel 1848-ban ezen a napon nyomtatták az első szabad magyar sajtó termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.

A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár Jézus születésének tényleges időpontja nem ismert.

A szenteste december 24 napján, Karácsony előestéje. A református keresztények szentestén istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek, és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát.

November 1-je Mindenszentek ünnepe.

Méltó megemlékezésre került sor Oroszlányban október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 64. évfordulója alkalmából.

Augusztus 20-án, az ünnepi testületi ülést követően a Millenniumi emlékműnél folytatódott a megemlékezés Oroszlányban.