Magyarországon, Európa számos országához hasonlóan, az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése.

Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival - egyenlőség, szabadság, testvériség. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

Március 15-e nem csupán az 1848-as forradalom ünnepe, hanem a szabad magyar sajtó napja is.

A karácsonyi ünnepkörben, a közelgő karácsony alkalmából szeretettel köszöntöm Oroszlány minden lakóját!

A karácsonyt megelőző este szenteste, december 24. napja. Régen fő jellemzője a várakozás volt: a böjtös, egyszerű vacsora után meghitt családi együttlétben teljesedett be az adventi várakozás.

Megemlékezésre került sor Oroszlányban október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulóján.

A magyar történelem bővelkedett az idegen uralom és zsarnokság elleni harcokban. Ennek egyik példája volt az 1956-os forradalom és szabadságharc is, amely az egész világ számára megmutatta a magyar nép erejét és szabadságszeretetét.

Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik, és végül szétosztják a darabjait. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Magyarországon augusztus 20. napja az államalapítás és államalapító Szent István király emlékének nemzeti ünnepe.