Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.
1992 óta december 3. a fogyatékkal élő emberek világnapja, amely elsősorban azokra az embertársainkra igyekszik irányítani a közfigyelmet, akik balesetek, betegségek, katasztrófák során szenvedtek egészségkárosodást, vesztették el testi épségüket, korábban meglévő, különböző képességeiket.
„Sodrásban – az iskolai motiváció kiterjesztése a Hamvas Béla Gimnáziumban” Erasmus+ című pályázatának disszeminációs rendezvényére került sor csütörtökön az intézményben.
A 2021/2022. tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 6. § (2) pontja alapján az alap- és középfokú tanintézményekben a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2022. január 3. (hétfő).
A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár szervezésében december 4-én folytatódik a hétvégi adventi rendezvénysorozat.
December elsejétől téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést rendelt el az Agrárminisztérium. Az akció célja, hogy az ünnepeket megelőző időszakban megnövekedett forgalom mellett is biztonságos és jó minőségű élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira és az otthonokba.
Városunkban hosszú évek óta hagyomány a "Jó tanuló, jó sportoló" díj meghirdetése és ünnepélyes átadása.