Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
A „Civileké a ház” programsorozat részeként ünnepélyes keretek között nyitották meg a Kertész Imre klubszobát a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtárban. Az új közösségi tér Kertész Imre, a város helytörténeti és filmes életének meghatározó alakja előtt tiszteleg. Bár a szoba kialakítása már 2023 végén befejeződött, a vezetés fontosnak tartotta, hogy méltó formában, a közösség bevonásával történjen meg az átadás.
Oroszlány város civil közösségei ismét bemutatkozhattak a nagyközönség előtt, miután megnyitotta kapuit a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár a 27. alkalommal megrendezett Civileké a ház programsorozatra. Az esemény célja idén is az volt, hogy fórumot biztosítson a helyi civil szervezetek számára a kapcsolódásra, az együttműködésre és a közös bemutatkozásra.
Az oroszlányi Szlovák tájház április 26–27-én ingyenes nyitvatartással csatlakozott a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napjához. A rendezvény célja a szlovák nemzetiségi hagyományok bemutatása és a közösségi emlékezet erősítése volt.
Az Oroszlányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2025. április 27-én tartotta éves közgyűlését az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal nagy tanácstermében. Az eseményen összefoglalták az elmúlt év eredményeit, bemutatták a megvalósított pályázatokat, és meghatározták a 2025-ös év főbb irányvonalait.
Egészségügyi szűrővizsgálatokkal várták az érdeklődőket a Bányász Klub Közösségi és Rendezvényházban. A Dr. Balogh Tibor Oroszlány Egészségügyi Alapítvány szervezésében megvalósuló esemény célja az volt, hogy ingyenes szűrések révén segítse a lakosság egészségi állapotának felmérését, és előmozdítsa a betegségek korai felismerését.
Áprilisi rendes ülését tartotta Oroszlány Város Önkormányzatának képviselő-testülete, amelyet egy perces néma főhajtással kezdtek Bársony Éva, a Pénzügyi Iroda nemrég elhunyt irodavezetője emlékére. A tanácskozás során tizennégy napirendi pontot tárgyaltak nyílt ülés keretében, valamennyi előterjesztést elfogadták. A zárt ülésen bérlakásokról és igazgatói álláshelyre vonatkozó pályázatról döntöttek.
