Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Az ifjúsági csapat győzelmet aratott, a felnőtt együttes vereséget szenvedett a hazai fordulóban.
Az intézmény arra kéri a lakosságot, hogy minden esetben ellenőrizzék az intézmény nevében eljáró személyek igazolványát.
A megfelelően kiválasztott és elhelyezett füstérzékelő időben jelezheti a tűz kialakulását, és életeket menthet.
A testület a nyári intézményi nyitvatartásról, körzethatárokról, pályázati lehetőségekről és aktuális városi ügyekről tárgyalt.
Gazdasági Fórumot szervez az Edutus Egyetem és Oroszlány Város Önkormányzata 2026. február 6-án, az oroszlányi járásban működő kis- és középvállalkozások számára.
A Nyugdíjas Értelmiségi Klub február eleji alkalmán az áldozattá válás lehetséges helyzetei és az áldozatsegítés formái kerülnek a középpontba. A program célja a tájékoztatás és a gyakorlati ismeretek átadása.
