Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik, és végül szétosztják a darabjait. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.
Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony napja, egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe.
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét nem csupán vallási ünnep: egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, ezek elemei a természetet illető feltámadáshoz, a tavaszi újjászületéshez kapcsolódnak.
Ezen a napon az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan nemzeti ünneppé.
1990 óta március 15-én „A magyar sajtó napját” is ünnepeljük, mivel 1848-ban ezen a napon nyomtatták az első szabad magyar sajtó termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár Jézus születésének tényleges időpontja nem ismert.
A szenteste december 24 napján, Karácsony előestéje. A református keresztények szentestén istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek, és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát.
November 1-je Mindenszentek ünnepe.