1977-ben egy moszkvai konferencián határozott úgy a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, hogy május 18-án legyen a Múzeumok Nemzetközi Napja. Az ünnep célja, hogy komolyabb figyelem forduljon a múlt emlékeit őrző intézmények felé. A világnap üzenete: amit a múzeumok láttatnak, az nem holt anyag, hanem létünk előzménye, kultúránk, emberi mivoltunk szimbóluma.

Világszerte május 12-én ünnepelik az ápolók világnapját, annak emlékezetére, hogy 1820-ban e napon született Florence Nightingale, a „Lámpás hölgy”, ahogyan ápoltjai nevezték, akiket éjszaka sem hagyott magukra.

Legyünk társak a közlekedésben, a közlekedésért, úton, vízen, sínen, levegőben. Legyen minden nap a kulturált közlekedés napja!

Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére 1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület. 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt a mentés ügye, akkor létrejött az Országos Mentőszolgálat és ezáltal a mentés állami feladattá vált.

Május 9. Európa napja. 1950-ben ezen a napon jelentette be Párizsban Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet közgazdász a Schuman-tervként ismertté vált javaslatukat, amely az Európai Unió alapját képező Európai Acél- és Szénközösség (ESZAK) megalapításához vezetett.

Május 8-án ünnepeljük a Nemzetközi Vöröskereszt Világnapját. A szervezetnek 17 millió önkéntese és 450 ezer dolgozója van, több mint 160 millió embert ér el évente.

Május 6-a a Magyar Sport Napja. A kontinens első szabadtéri sportversenyét 1875. május 6-án, Budapesten rendezte meg a Magyar Athletikai Club (MAC), Magyarország legrégebbi egyesülete. Ennek emlékére a kormány határozata alapján 2000 óta - immár 21 éve - ezen a napon ünnepeljük a Magyar Sport Napját.

A közhiedelem szerint május elseje kommunista ünnep, azonban története régebbre nyúlik vissza, a volt szocialista országok csak felkarolták a munka ünnepét. Még ma, 32 évvel a rendszerváltozás után is nemzeti ünnep, azonban a legtöbbeknek ez már csak annyit jelent, hogy nincsenek nyitva az üzletek.

310 éve, 1711. április 29-én Nagykárolyban írta alá Károlyi Sándor és Pállfy János a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békét, mely a történeti köztudatban szatmári békeként szerepel.

A néphagyomány április hónapját Szent György havának nevezi, a hónap 24. napját pedig sárkányölő Szent György ünnepének tartja, mely Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok legelőre történő első kihajtásának a napja.