Siska sütő versenyt rendeztek a Rákóczi Kultúrházban
Harminchárom nevező három kategóriában mérte össze tudását a farsangi hagyományokat felelevenítő gasztronómiai programon.
Hagyományos siska, azaz fánksütő versenyt rendeztek Oroszlányban, a II. Rákóczi Ferenc Kultúrházban. A szervezők célja a farsangi időszakhoz kötődő hagyományok megőrzése, valamint a helyi közösségek találkozásának és bemutatkozásának elősegítése volt.
Szabó István Lajosné, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy a kezdeményezés a régi családi receptek és sütési szokások továbbéltetését szolgálja.
Szabó István Lajosné elnök:
– Fontosnak tartjuk, hogy a régi hagyományokat ne felejtsük el, és emlékezzünk arra, hogy nagyszüleink idején a siska, vagyis a fánk természetes része volt a farsangi időszaknak. A cél az, hogy ez a szokás a jövőben is fennmaradjon. A versenyen 29 fánk szerepel, és további nevezések is érkeznek fiataloktól, így a kínálat tovább bővül.
A versenyen különböző típusú fánkokkal lehetett nevezni. A zsűri több szempont alapján értékelte az elkészült süteményeket, figyelembe véve az ízvilágot, az állagot, a megjelenést és a hagyományos elkészítési módot. A megmérettetésen 33 induló vett részt három kategóriában.
A zsűrizés Viczena Miklósné vezetésével zajlott. Amíg az ítészek értékelték a nevezett süteményeket, addig a nagyteremben Szabó Istvánné ismertette az Oroszlányi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat előző évi tevékenységéről szóló beszámolót.
A siska sütő verseny eredményei a következők:
I. kategória – Szalagos fánk
1. helyezett: Túri Gergelyné
2. helyezett: Tóth Istvánné
3. helyezett: Géczi-Viczena Magdolna
Különdíjas: Benkovics Tamás
II. kategória – Forgács fánk (csöröge)
1. helyezett: Bíró Józsefné
2. helyezett: Kátai-Pál Nóra
3. helyezett: Tóth Istvánné
Különdíjas: Túri Gergelyné
III. kategória – Egyéb fánkok (képviselőfánk, túrófánk és további változatok)
1. helyezett: Géczi-Viczena Magdolna
2. helyezett: Tenk Vanessza
3. helyezett: Géczi-Viczena Magdolna
Különdíjas: Tóth Istvánné
A rendezvény a farsangi hagyományok ápolása mellett lehetőséget biztosított a helyi közösségek számára az együttműködésre és a tapasztalatcserére.
