Átfogó, az ország egész területére kiterjedő, összehangolt ellenőrzést végeztek nyáron az illetékes hatóságok az építőipai tevékenységet végzők körében. A több mint 2 ezer vizsgálatban a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakterületei mellett az adóhatóság és a rendészeti szervek is részt vettek. A komplex ellenőrzések célja a jogkövető gazdasági működés és foglalkoztatás erősítése, a tisztességes, jogkövető cégek versenyhátrányának csökkentése, a szabályok megszegésével (feketefoglalkoztatás, munkavédelmi szabálytalanságok) jogosulatlan előnyt szerző vállalkozások felderítése, illetve az ágazatban dolgozók alapvető jogai érvényesülésének elősegítése volt. A vizsgálatok a foglalkoztatás-felügyelet, a munkavédelem, az építésfelügyelet, a fogyasztóvédelem, a műszaki biztonsági, valamint a környezetvédelem, természetvédelem és hulladékgazdálkodás területére terjedtek ki.

A legtöbb problémát a foglalkoztatás, a munkavédelem és az építésfelügyelet terén tapasztalták a szakemberek. Továbbra is jellemző a bejelentés nélküli foglalkoztatás, illetve a munkaidő-nyilvántartás vezetésének hiánya. Kiderült, hogy az építési kedv növekedésével nem járt együtt a munkavédelmi szabályok betartása, mert évről évre ugyanazon szabálytalanságokat, hiányosságokat tárják fel az ellenőrzést végző szakemberek. Szintén gyakori tapasztalat volt nemcsak a védőeszközök biztosításának illetve használatának elmulasztása (védősisak, védőcipő, légzés- és hallás védelem), hanem a megfelelő munkaeszközök hiánya is. Ugyancsak visszatérő problémát jelentett a nem biztonságos munkakörnyezet (rossz világítás, mechanikai védelem hiánya pl. elektromos kábeleknél, nem megfelelő műszaki állapotú állványzat, nem megtámasztott munkagödör, porvédelem hiánya stb.). Komárom-Esztergom megyében munkatársaink részvételével 75 ellenőrzés történt. A foglalkoztatás jogszerűsége, a biztonságos munkavégzés érdekében az ellenőrzés alá vont foglalkoztatók jelentős részével szemben intézkedéseket kellett hozni, az eddig kiszabott bírságok összege meghaladta a 3,7 millió forintot.

Az építési munkahelyeken feltárt hiányosságok az elmúlt évekhez képest lényegében nem változtak, jellemző a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés, a munkavállalók felszínes munka- és balesetvédelmi oktatása, tájékoztatása, a kollektív védelem hiánya, leesés elleni egyéni védelem hiánya, egyéni védőeszközök használatának elmulasztása, munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmaradása és a villamos berendezések érintésvédelmi problémái. A munkahelyi kockázatértékelés gyakran nem teljeskörű, nem tér ki minden kockázati tényezőre, a foglalkoztatók azokat a munkaterületekhez, munkakörülményekhez nem aktualizálják.

Gondot okoz, hogy a munkáltatók nem fordítanak elegendő időt a munkavédelmi oktatásokra, az oktatásoknak jelentős tartalmi hiányosságai vannak, különösen az egyszerűsített foglalkoztatás keretében (alkalmi munka) alkalmazott munkavállalóknál formális. Súlyos szabálytalanság a munkaszerződés hiánya, a foglalkoztatásnak nem megfelelő bejelentés, súlyos veszélyeztetésnek minősül a leesés/beesés elleni kollektív védelem kiépítésének elmulasztása, az egyéni leesés elleni védelem részleges, vagy teljes hiánya.

A munkáltatók tisztában voltak azzal, hogy milyen egyéni védőeszközök szükségesek egy adott építési területen, az előírt védőeszközök általában rendelkezésre álltak, de használatukat a munkahelyi vezetők nem követelték meg, nem ellenőrizték, a munkavállalók azokat nem viselték, vagy nem az előírt védőeszközöket hordták. Az építőiparban használat eszközök, gépek állapota miatt ritkán kellett intézkedni, de sok esetben a villamos vezetékek, hosszabbítók sérültek voltak, vagy azokat nem ipari körülményekre tervezték.

Pozitívum, hogy a munkáltatók nagy része gondoskodott az építés-kivitelezési munkaterületeken arról, hogy a munkavédelmi dokumentációk meglegyenek, elérhetőek legyenek.

Forrás: kormanyhivatal.hu