Évforduló
2021. August 29.

495 éve hunyt el II. Lajos

1506. július 1-jén született II. Lajos magyar és cseh király az egyetlen Jagelló uralkodó, aki Magyarországon látta meg a napvilágot. A fiatalon trónra ültetett, tíz évig regnáló Lajos volt az egységes középkori Magyar Királyság utolsó koronás feje, életének a hazánk sorsát is tragikusan befolyásoló mohácsi csata vetett véget.

II.Ulászló király 1516-ban elhunyt, így fia, a 10 esztendős Lajos – akit már 1508-ban megkoronáztak – ténylegesen is király lett, bár trónra lépését Magyarország egyik nemesi pártja korábban próbálta megakadályozni. Lajos apja kifejezetten gyengekezű uralkodó volt, ezért a Szapolyai János erdélyi vajda körül tömörülő köznemesség még 1505-ben elfogadott egy végzést a rákosi országgyűlésen, mely szerint II. Ulászló halálát követően csakis magyar királyt választanak majd a trónra. Ez a határozat egész uralkodása során Damoklész kardjaként lebegett Ulászló feje felett, aki fia korai koronázásával, és az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés megkötésével akarta biztosítani dinasztiája számára a hatalmat.

Magyarországon Lajost 1521 decemberében nagykorúsították, letette a koronázási esküt, és feleségül vette a nála egy évvel idősebb Habsburg Mária spanyol infánsnőt. Gyermekeik sohasem születtek. Uralkodása kezdetén az ország már elindult azon a tragikus lejtőn, melynek végállomása az 1526-os mohácsi csatavesztés lett. I. Szulejmán szultán (ur. 1520-1566) éppen az 1521-es esztendőben indított hadjáratot Magyarország ellen, mely során elfoglalta a végvárrendszer kulcspontját, Nándorfehérvárt, valamint számos déli erősséget. Az ország nyitva állt a további török támadások előtt, Lajos pedig sikertelenül próbálta megszervezni királysága védelmét. Végeredményben apjához hasonlóan gyengekezű uralkodónak bizonyult, de Ulászlóhoz képest neki már esélye sem volt a mágnások hatalmának letörésére. Személyes tragédiája pedig később az ország bukásához vezetett.

Szulejmán a több évig vívott – Magyarország számára további veszteségeket hozó – határvidéki háború után 1526-ban újabb nagyszabású hadjáratot vezetett Lajos ellen. Bár Tomori Pál kalocsai érsek már az előző év őszén figyelmeztette a királyi udvart a szultán támadására, a védelmet a törökök megindulása után, kapkodva sikerült megszervezni, akárcsak 1521-ben. A csekély német és cseh segédhadakkal kibővített magyar sereg – Lajos személyes vezetésével – Tolnánál gyülekezett, azzal a céllal, hogy a Dráva mocsarai között tartóztassa fel Szulejmán szultán roppant haderejét. E haditervet követve a királyi hadak 1526. augusztus 29-én, a mohácsi síkon ütköztek meg a többszörös túlerőben érkező oszmánokkal, és katasztrofális vereséget szenvedtek. Mohácsnál elesett rengeteg nemes, a főpapság – és az ország haderejének – színe java, de ami még rosszabb, hogy Lajos is – vélhetően menekülés közben – életét vesztette. A király nagy valószínűséggel a nyár végi esőzésekben megáradt Csele-patakban lelte halálát, de pletykák keringtek arról is, hogy a Tiszánál állomásozó Szapolyai János vajda öccse, György szepesi gróf gyilkolta meg őt. A mohácsi vereség legsúlyosabb következménye utolsó Jagelló királyunk halála lett, mivel örökös nélkül hagyott magára egy belpolitikai válságtól sújtott országot, ahol Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János személyében nemsokára két királyt is választottak. Az ő uralkodásuk és viszályuk során aztán tovább aprózódott az amúgy is gyenge Magyar Királyság csekély védekezőképessége.

Forrás: rubicon.hu


Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek