Hír
2021. May 29.

Megnyitották a kolostort

A NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. szervezésében péntek délután került sor a vértesszentkereszti bencés apátsági romterület ünnepélyes megnyitójára.

Az eseményen részt vett többek között Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője, Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Lazók Zoltán Oroszlány polgármestere.

A vértesszentkereszti kolostor romjaiban is impozáns falai a magyarországi román stílusú építészet legszebb alkotásainak emléke. Első írásos említése 1146-ból maradt ránk egy adománylevélben, melyben valaki földet adományozott a monostornak. Ez azt jelenti, hogy ebben az időben már szerzetesek éltek itt. A bencések a Csák nemzetséghez tartozó Ugrin ispán idején, az 1100-as évek elején érkeztek ide.

A román stílusú épületegyüttes legrégebbi része a XII. század elején épült, egyenes szentélyzáródású kis templom volt a terület északi szélén, körülötte temetőt tártak fel. A kolostor egy keleti és egy nyugati szárnnyal, délről csatlakozott hozzá. e korai templomot a XII. sz. második felében egy-egy kápolnával bővítették.

A XII.-XIII. sz. fordulóján a meglévő épületegyüttest a déli oldalon egy háromhajós templommal zárták le, melynek építését II. Ugrin esztergomi érsek támogatta. A 37 m hosszú templom belső terét három pillérpár osztotta három hajóra. A főszentély kialakítása is különleges volt, a főapszist az északi és a déli oldalon egy-egy kisebb, alacsonyabb apszis egészítette ki, amelyeket mára szépen helyreállítottak. A templomot rövid kereszthajó szelte át, két szélén állhatott a két torony. A templom alaprajza egy kettős kereszt.

Az apátság fénykora a XIII. század első felére tehető. A XIV. században a Csák nemzetség vértesi birtokai - így a Szent Kereszt apátság is – először királyi fennhatóság alá, majd Zsigmond idején a Rozgonyi család tulajdonába kerültek. Kegyuraságuk idején az épületek fokozatosan leromlottak. 1478-ban az apátság pápai engedéllyel egyesült a székesfehérvári domonkos-rendi Szent Margit-kolostorral. A domonkosok idején, 1480 körül, jelentős átépítésekre került sor. A keleti szárny kápolnával bővült, a nyugati szárnyat viszont lebontották. Anyagát felhasználva megépült az északi szárny, ekkor készült el a kerengő is.

Az apátság a török időkben elnéptelenedett és pusztulásnak indult, a XVIII. században köveit már különböző építkezésekhez kezdték elhordani. A terület 1754-től az Esterházy család tulajdonában volt, a köveket egyrészt az akkor épülő csákvári kastélyhoz, másrészt a tatai Angolparkban lévő műromokhoz használták fel. Szerencsére a kapuzat köveinek legszebb darabjait még a XVIII. században elásták a templom mellett, és csak a régészeti feltárások során kerültek elő.

A kolostormaradványokra Rómer Flóris bencés tanár a XIX. század második felében hívta fel a figyelmet, de az első kisebb feltárásra csak 1940-ben került sor, azóta több alapos régészeti kutatás is történt a területen. A megnyitásnak köszönhetően a csodálatos erdei környezetben lévő impozáns épületegyüttes maradványai ismét látogathatóvá váltak a turisták számára.

Nyitvatartás:
  • március 1.- augusztus 31. 10-17 óráig
  • szeptember 1.-február 28. 10-16 óráig

Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek