Tiszteletadás a hősöknek
Oroszlány város önkormányzata és civil közösségei közösen emlékeztek azokra, akik életüket áldozták a hazáért. A magyar hősök napjához kapcsolódó városi ünnepséget május utolsó szombatján tartották a város központjában és temetőjében.
A rendezvényt a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete, valamint a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár közösen szervezte. A megjelenteket Nagy Csaba, a szövetség elnöke köszöntötte, a megemlékezésen részt vett Takács Károly polgármester, Gerenday Zsuzsanna és Mók Attila alpolgármesterek, valamint Emődi Ferencné, az Oroszlányi Járási Hivatal vezetője is.
A rendezvény szónoka Nagy Roland történész, levéltáros volt, aki előadásában a város hősi emlékműveinek történeti hátterét ismertette. Elmondása szerint az első világháborús emléktáblát 1930-ban helyezték el az evangélikus templom mellett, rajta 51 név szerepel. A második világháború áldozatainak emléktábláját 1990. március 15-én avatták fel, ezen 36 név olvasható. Azóta a templom előtti tér vált a városi megemlékezések állandó helyszínévé.
Beszédében Nagy Roland kiemelte, hogy „május utolsó vasárnapján, a hősök vasárnapján, vagy más néven a magyar hősök emlékünnepén azok előtt tisztelgünk, és most idézem, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták, vagy áldozták Magyarországért.” Hozzátette, hogy bár emlékműveket korábban is emeltek, a hősök emlékének intézményesített megőrzése az első világháború idején vetődött fel. Felidézte, hogy „1917. július 19-én báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról kezdeményezte gróf Tisza István miniszterelnökhöz intézett levelében, hogy az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyre elesett hőseit név szerint bevési.”
A városi megemlékezés az első világháborús emléktábla koszorúzásával kezdődött, majd a városi temetőben folytatódott. Itt rótták le tiszteletüket Szücs István huszárhonvéd sírjánál, amelyet az önkormányzat korábban védetté nyilvánított. A katona 1920. október 1-jén született Rábapordányban, és 1945. január 30-án halt hősi halált Oroszlány közelében. A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére Körmendi Zoltán helyi kőfaragó mester végezte el a felújítást társadalmi munkában. Az újraszentelést Kutschi András plébános, címzetes prépost végezte el. Az ünnepség végén az oroszlányi és rábapordányi résztvevők koszorúkat és mécseseket helyeztek el a sírnál.