Idén a rendezvény kétnaposra bővült, így február 27-én és 28-án is lehetőség nyílt a részvételre. A program nem csupán a közös munkáról és a hagyományos disznótoros ételek elkészítéséről szólt, hanem a közösségépítésről és a szlovák nemzetiségi kultúra megismertetéséről is.

A disznóvágás nemcsak a felnőtteknek jelentett élményt, hanem az iskolás gyermekeknek is, akik testközelből ismerkedhettek meg a hagyományos eljárásokkal és a közösségi munka hangulatával. „Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék azokat a szokásokat, amelyek elődeink mindennapjainak részei voltak. A disznóvágás nemcsak egy régi hagyomány, hanem egy közösségi esemény is, ahol az emberek együtt dolgoznak, segítik egymást, és közösen élik meg ezt az élményt” – mondta Szabó István Lajosné, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

A kétnapos esemény során a résztvevők megfigyelhették a disznóvágás folyamatát, a hús feldolgozását és az abból készült különböző hagyományos ételek elkészítését. Az összegyűlt közösség számára a program nemcsak gasztronómiai élményt, hanem egyfajta időutazást is jelentett, hiszen sokan gyermekkoruk emlékeit idézhették fel a régi falusi disznótorok hangulatát felidézve.

A rendezvény célja az volt, hogy a hagyományok tovább éljenek, és a következő generációk is értékeljék, megbecsüljék azokat. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat a jövőben is szeretné folytatni ezt a kezdeményezést, hogy a farsangi időszak mindig egy közösségi élményt nyújtó eseménnyel kezdődhessen Oroszlányban.