Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz mennybéli születésnapjáról. A Boldogságos Szűz Mária mennybevétele főünnep a Mária-ünnepek között. XII. Piusz pápa hirdette ki 1950-ben hittételként, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste romlást látott volna.

Hazánkban Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának is nevezik. Szent István király ugyanis e napon, augusztus 15-én ajánlotta az országot a Szűzanya oltalmába, majd 1038-ban ugyanezen a napon hunyt el. A krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta: a velencei származású püspök fehérvári beszédében nevezte Boldogasszonynak Máriát.

Mivel a keresztény hagyományban Szűz Mária születését is megünneplik, így annak az ünnepnek a neve Kisboldogasszony lett, míg a Boldogságos Szűz mennybevétele a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezést kapta.