A farsang a vízkereszttől a nagyböjt kezdetéig, egész pontosan húshagyó keddig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek ideje.

A farsang csúcspontja a „farsang farka”, amit sok helyen, főleg latin nyelvterületeken karneválnak hívnak. A karnevál szó a latin carne vale kifejezésből ered, melynek jelentése: búcsú a hústól. A farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három napon, hagyományosan nagy mulatságok közepette, elbúcsúztatják a telet. Ekkor rendezik meg a híres - például a velencei, a riói- karneválokat; Magyarországon pedig a mohácsi busójárást.

A farsang elnevezése bajor szóból származik. A húshagyó napot jelölő vaschang 1283-ban jelent meg először írásos emlékekben, az egész ünnepi periódust jelző fasnacht, fastnacht mellett. Magyarországon a 15. században átvett jövevényszót eleinte fassang alakban használták. A maszkkészítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a velencei festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, például Mátyás király korában Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat a reneszánsz bálokhoz.

Mivel a farsangot a nagyböjt időszaka követi, melyet a hús és az alkohol elhagyása jellemez, ezért a farsangi mulatságok velejárója a zsíros és fűszeres húsételek, alkoholos italok fogyasztása. Jellemző ételek a farsangi részeges csirke, konyakos kacsasült, desszertként pedig az elmaradhatatlan farsangi fánk. Ennek legkedveltebb fajtája a szalagos fánk.

A farsangi időszak utolsó három napját a „farsang farkának” nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták régen az idősebbek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeztek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap.

A farsangi ünnepek lezárása a húshagyó kedd. Ahogy az elnevezés is utal rá, ez az utolsó nap, amikor még lehet húsételeket fogyasztani. Ez a nap egyben a tél- és farsangtemetés ideje, amikor elégetik jelképesen a tél koporsóját vagy a gyerekek által készített kiszebábot.

Az elkövetkező napokban, Oroszlányban is számos rendezvényt tartanak a farsang jegyében:

• Február 7-én, 8 órától az Oroszlányi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat rendez Hagyományőrző Disznóvágást a Tájházban,
• Február 10-én, 14-17 óráig a Benedek Elek EGYMI tart Farsangi Bált,
• Február 10-én, 16:30-tól a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár szervez Könyves Farsangot,
• Február 16-án, 14:30-19 óráig a Hunyadi Mátyás Általános Iskola az alsó tagozatos tanulóknak rendez farsangi bulit
• Február 17-én, 15 órától a József Attila Általános Iskola rendez farsangi mulatságot,
• Február 17-én, 15-18 óráig a Hunyadi Mátyás Általános Iskola a felső tagozatos tanulóknak szervez farsangot,
• Február 18-án, 14 órától az Oroszlányi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 8. alkalommal rendezi meg a siskasütő versenyt a II. Rákóczi Ferenc Kultúrházban,
• Február 18-án, 16 órától a Bányász Klub Közösségi és Rendezvényházban „Áll a bál” címmel Kalap Jakab farsangi mulatsággal lép színpadra,
• Február 20-án, 17 órától az Oroszlány Barátainak Köre szervezésében „Asszonybál” veszi kezdetét a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében,
• Február 21-én, 17 órától Oroszlány Barátainak Köre kulturális műsorral színesítve télűzést és kiszebáb égetést mutatat be a Szent Borbála téren.