Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Január 6-án a legtöbb katolikus templomban vízszenteléssel egybekötött misét tartanak. Ez az ünnep először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Az ünnepnap három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért, Boldizsár - eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.

A legendák szerint a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a ház ajtajára is. A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Vízkereszt egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is.