A nemzetiségek alapvető jogai a demokrácia nélkülözhetetlen építőkövei. Szinte valamennyi általános emberi alapjognak van speciális nemzetiségi jogi vetülete: az emberi méltósághoz való jog megsértése gyakran a sérelmet szenvedett fél vélt vagy valós nemzetiségi hovatartozására vezethető vissza, a nemzetiségek anyanyelvhasználathoz való joga, illetve nemzetiségi identitásuk ápolásának joga szorosan összefügg a szólás- és sajtószabadsággal, a nemzetiségi oktatáshoz való jog pedig az oktatáshoz és művelődéshez való, az Alaptörvényben is biztosított alapjog sajátos megvalósulási területe.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapelvként rögzíti: minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon. Ennek biztosítására az egyéneket megillető nemzetiségi jogok mellett a nemzetiségek közösségei a nemzetiségi kultúra és önazonosság ápolása, megőrzése céljából kulturális és politikai jogokkal is rendelkeznek. A demokrácia gyakorlása szempontjából a nemzetiségi jogok megélésének fontos formája a nemzetiségi önkormányzatok alakítása, amely a nemzetiségi közösségek számára biztosítja a közéletben való kollektív részvétel lehetőségét. Egy társadalom demokratikus fejlettségének így fontos fokmérője a hátrányos helyzetű illetve a pusztán számbeli kisebbségben élő csoportok számára biztosított jogok mértéke.