Az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.

A fenti WHO meghatározás New Yorkban született, 1946-ban, a 61 ország részvételével megrendezett Egészség Konferencián, majd az 1948. április 7-én hatályba helyezett Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya tette széleskörűen ismertté.

Az egészség dimenziói:

• biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése,

• lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele,

• mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,

• emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,

• szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége

Az egészség tehát nem a betegség hiány, és amikor egészségről beszélünk, akkor a fentiek mindegyikét érdemes megvizsgálni.

Mivel az emberi működés egyik alapja a test, így annak állapota jellemzően meghatározza az egészséghez való viszonyunkat.

Ha van valamilyen betegségünk, lehetséges, hogy az több dologra is kihat? Ha fáj valami, mennyire tudunk tisztán és logikusan gondolkodni? Milyen a hangulatunk? Mennyire tudunk hatékonyan működni otthon, vagy a munkában? Lehetséges, hogy egy betegség veszélyezteti a munkavégzésünket, ezzel együtt a megélhetésünket?

Fontos, hogy ezen a napon legalább egy kicsit elgondolkodjunk ezeken a dolgokon. És érdemes a számvetés után valamit tenni.

Évek tapasztalata azt mutatja, hogy a test rendbehozatala a 0. lépés egy jobb élethez. Jól működő, hatékony, energikus, kipihent és a stresszt jól tűrő test az alapja annak, hogy a többit elérjük.