Vértesszentkereszt

Vértesszentkereszt, bencés apátság

Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.

A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.

A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.

Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.

A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.



Pályázat
2020. September 25.

Pályázati felhívás

Oroszlány Város Önkormányzata nyilvános pályázatot hirdet üzlethelyiség bérbeadására.

Hír
2020. September 25.

Hungarikum, ami több mint testőr

A komondor hosszú évtizedeken keresztül méltatlanul mellőzött volt, pedig az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. 2004-ben aztán némileg változott a helyzet: több más védett őshonos és régi magyar állatfajtával együtt a Magyar Országgyűlés a komondort is nemzeti kinccsé nyilvánította.

Kultúra
2020. September 24.

Tájékoztató

Tisztelt Látogatóink!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár színháztermi előadásainak alkalmával - a járványhelyzet miatt, a tömörülések elkerülése érdekében - a mellékletben találhatóak szerint szíveskedjenek megközelíteni az épületet, valamint a színháztermet.

Hír
2020. September 24.

Agrárcenzus

2020. szeptember 19. és november 22. között a Központi Statisztikai Hivatal országos szintű, teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre.

Hír
2020. September 24.

Őszi munkák a kertben

Noha a nyár végével sokan azt hihetik, hogy a kerti munkálatoknak vége, a valóságban azonban ebben az időszakban kis túlzással több a tennivaló, mint a legmelegebb időszakban. Az őszi kerti munkák főként azért fontosak, mert ilyenkor felkészítjük a földet és a kertet arra, hogy tavasszal és jövő nyáron ismét teljes pompájában tündökölhessen, és a termés tekintetében is a lehető legtöbbet hozza.

Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek