Majk

A Majk Kamalduli Remeteség története

A Csák család birtokán megtelepült majki premontrei prépostság, amely hiteleshelyként is működött, már 1252 előtt fennállt, patrónusa Nagyboldogasszony volt. 1388 őszén Zsigmond király feleségével, Mária királynővel vendége volt a prépostságnak, amikor a Vértesben vadásztak. 1516-ban Majk a csornai Szent Mihály prépostság fiókegyházai közé tartozott. A török megszállás idején a prépostság lakói is elmenekültek. A török hódoltság idején Majk a tatai uradalom része. 1632-ben a király nebojszai Balogh Istvánnak, Tata várkapitányának adta zálogbirtokként az uradalmat. 1643-ban gróf Zichy Ferenc, majd 1646-ban gróf Csáky László a tulajdonos. A birtokosok gyakran cserélődtek, amíg 1727-ben fraknói gróf Eszterházy József meg nem vásárolta az uradalmat az osztrák Krapf Gáspártól

III. Károly uralkodása idején települt Magyarországra a kamalduli remeték rendje, amelynek anyakolostora az olaszországi Muránóban volt. A rend magyarországi megtelepedése érdekében több magyar főúr maguk és családtagjaik nevében misealapítványt tettek. Galánthai Eszterházy József gróf felajánlotta majki birtokát a Nepomuki Szent János tiszteletére titulált remeteség számára és a kamalduli szerzetesrendnek ajándékozta, amelyet 1733-ban hiteles alapítólevélben rögzítettek. Az alapító kegyúr nemcsak a birtokot, hanem építőanyagot is biztosított. A remeteség terveit Franz Anton Pilgram (1699-1761) osztrák építőmester készítette, amelyet Anton Erhard Martinelli olasz származású császári udvari építomester bírált felül. A tervek a Nyitra megyei Zobor-hegyi kamalduli remeteség épületegyüttesének mintájára készültek.

A kamalduli remeték rendjét az 1012-ben szentté avatott lombardiai hercegi családból származó Romauld alapította. A remeték szigorú életrendjét II. Sándor pápa hagyta jóvá 1072-ben. Tartózkodtak a hús és a bor élvezetétől, kertműveléssel, művészetekkel tudománnyal és földműveléssel foglalkoztak. Az egymástól elkülönült cellákban élő remeték a hallgatást fogadtak, s csak igen ritkán, meghatározott ünnepek alkalmával szólaltak meg. Hallgatásuk miatt némabarátoknak is hívták őket. Fehér csuhát hordtak, amelyet barátzsinórral összefogott köpennyel viseltek.

17 cellaház épült, amelyből hatot az Eszterházy család alapított. A donátorok (csak néhány közülük: gróf Cziráky, báró Lengyeltóthy Lengyel, Bodorfalvi Baranyai, gróf Gyulai és gróf Falussy, Berényi, Erdody, Hartwigh, család, címereit a cellaházak oromfalára helyezték. 1734-ben már zajlott az építkezés. 1735-ben három szerzetes érkezett Kahlenbergből: Demeter páter, Ádám és Dániel atyák. Demeter páter 1737-ben kelt, Eszterházy Józsefnek írt levelébol értesülhetünk a cellaházak építéséről, valamint arról, hogy a vendégház már készen áll. Az alapítást követően még 50 év sem telik el, amikor II. József király 1782-ben feloszlatta mindazokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek oktató, vagy betegápoló tevékenységet.

1806-ban az Eszterházy család Zólyomi ágából származó gróf Eszterházy Károly vette meg a kincstártól Majkpusztát. 1815-tol Mauthner Ádám és Kadisch Joachim posztógyártó vállakozók bérlik az épületegyüttest. A szerzetesi cellákban munkások laktak.1848-ban a kastélyban osztrák parancsnoki hadiszállást rendeztek be. 1856-ban gróf Eszterházy Miklós fia Móric örökölte az uradalmat, aki 1807-ben Majkon született. A régi kolostor-posztógyár épületet vadászkastéllyá alakíttatja át, az uradalom gazdálkodását modern eszközök felhasználásával fellendítette, gépesítette. Majk 1945 után katonai kórház, munkásszálló, a Magyar Írónők alkotóműhelye. 1952-ben került államosításra. 1964-ben Mezőgazdasági szakmunkásképző Iskola és kollégium működött a falak között. Az 1960-as évektől került sor a műemléki értékek felmérésére, és a hasznosítási tervek előkészítésére. A részben felújított cellaházak üdülőként ill. múzeumként működnek. A Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe 2001-ben került.

Nyitvatartás

A Remeteség hétfő kivételével minden nap nyitva tart.

Nyári nyitvatartás

• Kedd – vasárnap
• Április 1. és október 31. között: 10⁰⁰ – 18⁰⁰

Téli nyitvatartás

• Kedd – vasárnap
• November 1. és március 31. között: 9⁰⁰ – 17⁰⁰

A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Nemzeti ünnepeken nyitva.

Belépődíj

Felnőtt jegy: 3.500Ft

Kedvezményes jegy: 1.750Ft

• 6-26 év közötti fiatal
• 62. életévét betöltött látogató
• legalább kettő, 18 év alatti gyermeket kísérő szülő

Helyi lakosoknak: 1.000Ft

• Oroszlányi helyi lakos (lakcímkártyával igazolandó)

Tárlatvezetés díja bejelentett csoportok részére (15 fő felett): 10.000 Ft

Tárlatvezetés díja minden látogató számára : 1.000 Ft/Fő

Idegennyelvű tárlatvezetés: egyedi árazás alapján, előzetes megbeszélés szerint.

Csoportos jegy
Csoportos árakkal, kedvezményekkel kapcsolatban további információk az alábbi elérhetőségeken érhetők el: majkiremeteseg@nofnkft.hu

Fotó- és videójegy: 1.500 Ft
A kiállítóterekben kizárólag a fotó- és videójegy megváltásával történhet felvétel készítés, és csakis vaku nélkül, személyes használatra, a felvételek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, nem értékesíthetők. Sajtófotózás előzetes egyeztetéssel!

Múzeumpedagógia foglalkozások

• Múzeumpedagógiai és kézműves foglakozások 1.800 Ft/fő.
• Óvodás és iskolás csoportok, osztálykirándulók és táborozók részére előzetes időpont egyeztetéssel a muzeumpedagogia.majk@nofnkft.hu és a kezmuves.majk@nofnkft.hu e-mail címeken.

Díjtalan belépésre jogosultak

• 6 év alatti gyermek
• 70. életévét betöltött látogató
• fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
• miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
• közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
• minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

Elérhetőségek

Majk, Kamalduli Remeteség

• 2840, Oroszlány, Majkpuszta
• Telefon: +36 34 560 690
• Telefon: +36 70 682 7386
• Email: majkiremeteseg@nofnkft.hu