Kultúra
2020. November 07.

Erkel Ferenc emlékezete

210 éve, 1810. november 7-én született – az akkor még Gyulához tartozó – Németgyulán Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész.

Erkel Ferenc az elemi iskolai tanulmányait Czingulszky Simon kántortanító keze alatt kezdte. Már 7–8 évesen kottát lapozott, első nyilvános fellépésére 11 évesen került sor. Gimnáziumi tanulmányait először Nagyváradon kezdte, később Pozsonyban a bencéseknél folytatta. Rendszeres látogatója volt a pozsonyi operának, többször is volt nyilvános fellépése. A pozsonyi évek alatt készült első műve a Litánia, ami azonban elveszett.

1839. augusztus 10-én feleségül vette Adler Adélt, aki szintén kiválóan zongorázott. Nászútjukon hangversenyt adtak Gyulán a kastély színháztermében az épülő megyei kórház megsegítésére. Házasságukból 11 gyermek született.

Szenvedélyes sakkozó, kortársai szerint jó játékos volt. Szerepet játszott a Pesti Sakk-kör megalapításában, melynek később elnöke lett. A 19. század közepétől elindultak a dalegyletek, a mozgalom élére állt Erkel Ferenc. A Gyulán működő dalárda karmesterének választották.

Erkelnek a színház jelentette az igazi otthonát, ezért jelentős lépésnek számított, amikor meghívták a Nemzeti Színház karnagyi székébe. Pesten teljesedett ki zenei pályája, egyre közelebb került az operakomponáláshoz és ekkor születtek meg híres operái. Igazgatói posztjai is bővültek: a Filharmóniai Társaság vezető karnagya, az Országos Magyar Daláregyesület országos karnagya és a Zeneakadémia igazgatója lett. A szabadságharc nem kedvezett a karrierjének. Ő maga is katonának akart állni, de népes családját el kellett tartania. Miután a szabadságharc elbukott, az elnyomás éveiben nem játszhatták Erkel operáit.

1860-ban különváltak feleségével, az elkövetkező években a gyulai zenei élet meghatározójává vált. Ettől az időszaktól kezdve Erkelt folyamatos támadások érték: vádolták, hogy kerüli Wagner és Berlioz műveit. 1887 körül, a megromlott egészségi állapota miatt több tisztségéről lemondott. Nyolcvanadik születésnapján adja utolsó hangversenyét, amelyet szűnni nem akaró taps fogadott. 1888-ban utolsó operaelőadását vezényelte.

Budapesten hunyt el 1893. június 15-én. Temetésére három nap múlva került sor, fényes gyászpompában. Ravatalához, az Operaház előcsarnokában tízezrek látogattak el.


Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek