Évforduló
2020. October 24.

A Magyar Operett Napja

A műfaj elkötelezettjei 2002-ben Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján A Magyar Operett Napjává nyilvánították október 24-ét. Ezen a napon halt meg a másik híres operettszerző, Lehár Ferenc.

A Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, két zeneszerző Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet a kulturális tárca védnökségével. Hagyomány immár, hogy a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit több kategóriában.

Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult.

Első igazi mestere a német születésű francia Jacques Offenbach, a "Champs-Élysées Mozartja" volt, akinek leghíresebb műveit - Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna - sokszor állították színpadra itthon is. A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, de közben át is formálódott: a soknemzetiségű birodalom népeinek zenéjéből és táncaiból - valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzene - merített, a táncbetétekben a francia kánkánt a keringő váltotta fel, Magyarországon a népszínművek hatása is jelentős volt.

Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét. Két évvel később megszületett az első magyar operett is: A szerelmes kántor zenéjét Allaga Géza komponálta, a librettót Bényei István jegyezte. 1864-ben elkészült az első háromfelvonásos magyar operett.

Magyarország hamarosan "operett-nagyhatalom" lett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak. Az első külföldön is hódító magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt, ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője.

Az operett műfaját többször temették, nevezték elavultnak, népszerűsége mégis töretlen. A mai operettelőadások nem a 20. vagy a 19. század nosztalgikus lenyomatai, a művek ugyan különböző korokban születtek, de az igényes előadások mindig érvényes, jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak. A műfaj a Fővárosi Operettszínház jóvoltából él és virul itthon és a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé, Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat.

A magyar operett napja alkalmából minden évben megrendezett fővárosi gálaesten operettslágereket, népszerű operettszerzők, elsősorban Kálmán Imre és Lehár Ferenc legismertebb dallamait hallhatja a közönség. A gálán az évad operettszínészének, valamint az évad musicalszínészének járó elismerést, az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot díjat, a Musica Hungarica Kiadó életműdíját, továbbá az operett nagydíjat adják át.

A magyar operett 2013-ban felkerült a hungarikumok listájára.


Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek