Évforduló
2020. October 20.

A tizenötödik aradi vértanú

200 esztendeje, 1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc vértanúja.

„Ami az aradi vértanúk emlékének megőrzését illeti, különösebb büszkélkednivalónk nincs” – írta 1979-ben, az aradi vértanúk peranyagait közreadó kötetében Katona Tamás, a forradalom és szabadságharc történetének egyik legjobb ismerője. A néhány éve elhunyt kiváló történész szavainak igazságát kár lenne tagadni: az aradi vértanúk többségéről mindmáig nem született kritikai, alapkutatásokon nyugvó életrajzi mű. Igaz ez az 1849. október 25-én kivégzett Kazinczy Lajos ezredesre is, akiről Pásztor Emil írt 1979-ben egy, nagyobbrészt könyvészeti forrásokon nyugvó életrajzi összefoglalót. Kazinczy Lajos, a nyelvújító Kazinczy Ferenc fia 1848 előtt szerzett tiszti rangot. 1848 őszén egyike volt a honvéd utászkar megszervezőinek, majd 1849 januárjától előbb dandár-, később hadosztályparancsnok volt a honvédseregben, végül 1849 júniusától egy önálló hadosztályt, majd hadtestet vezetett Északkelet-Magyarországon.

Ernst törzshadbíró 1849. október 13-i votum informativuma alapján a haditörvényszék egyhangulag bűnösnek mondta ki Kazinczyt, aki „nemcsak számos csatában vett részt a császári-királyi osztrák hadsereg ellen, hanem az utászosztag megszervezésével és Észak-Magyarországon egy hadtest felállításával is igen veszélyes tevékenységet fejtett ki, végül pedig Magyarországnak az osztrák császárságtól való elszakadásának kimondása után is megmaradt a felkelő hadseregben. A vádlott bűnös a felségsértés bűntettében (…) Bárhol található minden ingó és ingatlan vagyonának elvesztése mellett lőpor és golyó általi halállal büntetendő.” E halálnemet kegyelemből kapta, mert nem volt tábornok és a további ellenállás helyett, a feltétel nélküli fegyverletételt választotta. Az ítélethirdetésre október 24-én reggel 8 órakor került sor Aradon.

Utolsó éjszakájáról nem maradtak fent visszaemlékezések. Nőtlen emberként testvéreinek írhatott búcsúleveleket – de ezek nem ismertek –, és református lévén bizonyosan a Dessewffy Arisztid és gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornokot utolsó útjára kísérő Baló Béni óaradi református lelkész nyújtott számára lelki vigaszt. Másnap, 1849. október 25-én, reggel 7 órakor lőtték agyon az aradi vársáncban. „Istenem, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!” – ezek voltak kivégzése előtti utolsó szavai.

Jeltelen sírba hantolták, nyughelye ma sem ismert.

Fotó: Kazinczy Lajos emlékműve - Széphalom


Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek