Évforduló
2020. October 07.

Tisztelgés a nemzeti gyásznapon

A Himnusz hangjaival vette kezdetét október 6-án a Rákóczi Szövetség és a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár által szervezett megemlékezés a Római Katolikus Plébániatemplom mellett álló emlékműnél, amely mellett a szári Vértes Egyesület tagjai álltak díszőrséget.

Az aradi vértanúk emlékére megrendezett ünnepségen Lazók Zoltán polgármester a következő gondolatokat mondta: „13 ember, 13 tragikus sors, de nem feledkezhetünk meg Battyhyány Lajosról, az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről sem. Az aradi vár északi sáncában, és a vártól délre eső területen 171 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki az 1848-49-es szabadságharc 13 katonai vezetőjét. Azon a tragikus őszön elfojtották szabadságküzdelmünket, a magyar hadsereg éléről eltávolította Haynau esztelen gyilkolási vágya hőseinket. A győzteseknek sok minden megadatik. Harcban, szemtől szembe sikert arathat, foglyokat ejthet, de a fegyverét önként letevő hadsereg vezéreit őrült vágytól hajtva nem végezheti ki. 1849. október 6-ig nem is volt erre példa. Amint a császári és a szövetséges túlerő legyőzte a szabadság és a függetlenség hadseregét, nem a megbékélés következett, hanem a bosszú és a megtorlás. Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, gróf Leinigen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly és az október 5-én, Pesten kivégzett Batthyány Lajos. Mekkora hírneve, ereje volt ennek a 14 hősnek, igaz embernek, ha még I. Ferenc József birodalma is rettegett tőlük. Tisztességtelen „büntető eljárás” keretében a ”bresciai hiéna” akarata érvényesült. Nagyon sok neves és névtelen áldozata volt a megtorlásnak. Abban az időszakban sújtott le a mészárlás Ormai Norbertre, Kazinczy Lajosra és Ludwig Hauk alezredesre is.

A megemlékezés szónokaként dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész azt emelte ki beszédében, hogy a történetírás nagyon hosszú ideig megkerülte a kényes kérdéseket. 1867 végül is megvalósította azt, amiért a küzdelem folyt 1848-ban, nagyrészt sikerült elérni azt, amiért harcoltunk. Csak volt egy „apró” problémája a dolognak. Akivel megbékélt a nemzet, az az uralkodó ugyanaz az ember volt, aki elrendelte a véres megtorlást. A legújabb kutatások igazolják, hogy ez a 18 éves fiatal uralkodó eldöntötte, hogy egy új világot, egy új államot fog építeni, ahol a neoabszolutizmus eszközeivel, önkényuralmi parancsokkal rendezkedik be. Erre építette fel a teljes politikáját. Ehhez szüksége volt arra, hogy a legvéresebb megtorlással vegye el a magyar nemzet kedvét és erejét attól, hogy szembeszegüljön. A megtorlás fegyvere azonban visszafelé sült el. Talán az egész világon mi rendelkezünk egyedül egy olyan mártírkoszorúval, ami a nemzeti mitológiába is beépül. Abba a mitológiába, ami tele van olyan történettel, ami mítosszá vált, ami beívódott az emberek lelkébe. A mártíromság vállalása hallatlanul nagydolog. A szabadságharc alatt, de még a hadbíróság előtt sem készült senki a mártíromságra. Ők addig is a mi hőseink, húsvér emberek voltak, a katonáikkal törődő parancsnokok. A per alatt néhányan igyekeztek szánalmat kelteni maguk iránt a hadbíróságban, küzdöttek az életükért. Ám amikor kimondták az ítéletet, hirtelen mind szálfa egyenes lett és úgy mentek a bitók alá.

A megemlékező gondolatokat követően Bor Viktor színművész verses, énekes emlékműsora következett.

A rendezvény zárásaként Oroszlány önkormányzati, politikai, intézményi és társadalmi szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit, a tisztelet mécseseit az emlékmű talapzatánál.


Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek