Ünnep
2019. April 19.

Húsvét

Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét.

A nagycsütörtök Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. Az esti „utolsó vacsora miséjén” a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje, a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.


Elérhetőségeink

  • Oroszlány Város Polgámesteri Hivatala
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek