A rengeteg adattal tűzdelt prezentáció persze csak körvonalakban tudta visszaadni a dokumentum valamennyi tartalmi elemét, arra azonban alkalmas volt az előadás, hogy jelenlévők megismerjék a következő öt év fejlesztési elképzeléseit. Mint elhangzott, a most elfogadott stratégia a 2010-es anyag aktualizált, kiegészített, pontosított változata, ami szervesen kapcsolódik a megyei fejlesztési tervhez. Mivel Oroszlány belül van a főváros ipari logisztikai gyűrűjében, stratégiai lehetőségeink jónak mondhatók. A Komárom-Tata-Tatabánya-Oroszlány agglomerizációs vonal városaként együtt kell működnünk a többiekkel, s nekik is érdekük a jó kapcsolatok kialakítása, hiszen több közös projektben is érdekeltek vagyunk (pl.: kerékpárút).

Ami a helyi kitörési pontokat jelentheti a jövőben, az elsősorban az ipari park, valamint a zöldturisztikai attrakciók mind jobb kiaknázása lehet. A majki kastélyegyüttes és a mellette lévő Bányászati Múzeum további fejlesztése kívánatos, és mindkét helyszínen megvan erre a szándék.

A stratégia jelmondata: Oroszlány, ahol jó élni! Hogy ez valós kijelentés legyen, ahhoz a munkahelyteremtéstől az infrastruktúra fejlesztéséig, a pezsgő szellemi, kulturális, és sportéletig rengeteg még a tennivaló. Ugyanakkor figyelmeztetőek a demográfiai tendenciák, a lakosságfogyás, valamint a fiatalok elvándorlása, ami azért is aggasztó, mert most októberben a BorgWarner avat új gyárat, a Wescast 2018-ban bővíti kapacitását, és hasonlót tervez a Zenon is.

Éppen ezen beruházások vetik fel a közlekedés fejlesztésének szükségességét, hiszen már ma is napi átlagban 6300 jármű érkezik a település főútjára, s ez a szám folyamatosan emelkedni fog. Ezért is kiemelt feladat az ipari park megközelíthetőségének javítása egy elkerülő úttal, ami lehetőleg csatlakozna az autópályához is, azonban ez már milliárdos nagyságrend, ami csak állami finanszírozással készülhetne el – mondta többek között Németh Gábor.

A fejlesztési stratégia dokumentuma a szeptember 8-i ülés anyagában található.