Tóth Dominik felvidéki történész négy fejezetben ismertette a csata meghatározó szereplőit, 1456 nyarának eseményeit, végül két legenda valóságtartalmáról is „lerántotta a leplet”.

Mint elhangzott, a főszereplő Hunyadi János életének első szakaszáról viszonylag keveset tud a történettudomány. Ami biztos, kenéz család sarjaként látta meg a napvilágot, ám saját bátorságának és vitézségének köszönhetően már 23 évesen Zsigmond császár katonája, majd tisztje végül 32 évesen szörényi bán lehetett. I. Ulászló trónra kerülését követően eljutott a legmagasabb méltóságokba is, erdélyi vajdává nevezték ki, a király halála után pedig az ország kormányzója volt 1446-1453 között.

A csata másik meghatározó alakja, Kapisztrán Szent János 1386. június 24-én született az olaszországi Kapesztrano városkában. Perugiában jogot tanult, és egy ideig bíróként dolgozott, 1415-ben ferences szerzetes lett. Európát bejárva apostolkodott, bűnbánati szónok volt, az erkölcsöt erősítette, küzdött az eretnekek ellen. 1455 tavaszán Magyarországon is agitált a törökök elleni hadjárat megindítása érdekében. 1456-ban Nándorfehérvárnál a keresztesek csapatát vezette, szorosan együttműködve Hunyadi Jánossal. Közreműködése nagyban hozzájárult a diadalhoz.

Kettejük összefogásának köszönhető, hogy 1456. július 22-én győzedelmeskedtek a várvédő vitézek és a keresztes seregek az ostromló II. Mehmed szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét.

- Van egy jó, és egy rossz hírem vezette fel a befejező rész gondolatait Tóth Dominik: Dugovits Titusz legendája nem állja meg a helyét. Bár a tudomány tud egy Dugovics Mátyás nevű Vas-megyei családról, de ennek családfáján nem szerepel a Titusz név. Sőt, a XIX. századig nem is merült fel a neve. Később az is kiderült, hogy személye csak fikció – a valóságban nem létezett – mondta az előadó.

< p>Ugyanakkor a déli harangszó valóban a nándorfehérvári diadalra emlékezik. III. Callixtus pápa számos oklevélben is úgy említi, mint a nándorfehérvári csodáért szóló hálaadást. A korábbi pápai bulla megújításával VI. Sándor Pápa 1500. augusztus 9-én már arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.

Mint azt Nagy Csaba, a szövetség elnöke az előadást követően bejelentette, a közösség következő rendezvénye a XXI. Majki Rákóczi Nap lesz július 23-án, szombaton.