Huszadik alkalommal rendezte meg a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete szombaton Majkon a Rákóczi Napot. A kamalduli műemlékegyüttes belső udvarán tartott ünnepségen elsőként Nagy Csaba, a szövetség városi elnöke köszöntötte a határon innen és túlról érkező vendégeket – köztük Czunyiné Bertalan Judit államtitkárt, majd röviden felidézte az elmúlt két évtized megemlékezéseit, az 1996-os emléktábla szenteléstől napjainkig.

Mint azt az elnök kiemelte: Az emléktábla előtt tisztelegvén évről-évre ünnepélyes keretek között, kulturális programmal kiegészítve kívánunk megemlékezni II. Rákóczi Ferencről, és karöltve határon túli honfitársainkkal, testvéreinkkel együtt kívánunk főhajtással tisztelegni a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. Azon határon túli barátainkkal együtt, akiket az igazságtalan és szégyenteljes trianoni döntés elszakított az anyaországtól, ám mégis büszkén vallják igaz magyarságukat. Hiszen összefűznek bennünket a történelmi hagyományok, összekapcsol bennünket közös szellemi örökségünk. Emlékeznünk kell, hiszen ezek a megemlékezések számunkra egyfajta kötelességet is jelentenek, melyet át kell, hogy adjunk az új nemzedéknek, a felnövekvő generációnak, melyet reményeink szerint lelkükben tovább fognak vinni.

Lazók Zoltán oroszlányi polgármester beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szabadság központi helyet foglalt el Rákóczi gondolataiban, s úgy szerepelt ott, mint az örök igazság. E rendkívüli, a kortársai közül mind emberi, mind politikai, sőt katonai képességeivel is kimagasló egyéniségnek széles látóköre, nyelvismerete, rendkívüli olvasottsága emelte kortársai fölé, és ösztökélte cselekvésre a nép elnyomottságát látva.

„Az úr engem eszközül használa, hogy fölébresszem a magyarok keblében a szabadságnak szerelmét.” Ezt írta II. Rákóczi Ferenc Emlékirataim című művében. Rá emlékezünk a mai napon, mert ő a miénk, ő a történelmi múlt, egy kis rész belőlünk, és mint minden halandó, attól a pillanattól veszik el számunkra és utódaink számára, ha elmulasztjuk az emlékezést és a tiszteletadást – fogalmazott a település első embere.

Az ünnepség vezérszónoka Csáky Pál felvidéki Európa parlamenti képviselő volt, aki éppen egy évtizede, az akkori jubileumi rendezvény vendégeként is mikrofon elé állt, akkor, mint a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese.

"Huszonhat évvel ezelőtt egy világrendszer bukásakor azt hittük, egy felhőtlen, új világ jön el, s ma meg kell állapítanunk, ez nem egészen reményeink szerint következett be. Azt hittük, a szabadság fölemel és kiteljesít mindannyiunkat. Ma pedig azt látjuk, hogy nagyon sokan visszaélnek a szabadsággal, a szólásszabadsággal, a sajtószabadsággal" – mondta a képviselő, aki így folytatta: Rákóczi azért is példa lehet a ma emberének, mert bár tudta, hogy a nagy küzdelmek, nagy vállalások megharcolása nem lehet könnyű, mégis vállalta, hogy élére áll a szabadságharcnak, tudva és felmérve a bukás lehetőségét, ami később be is következett. Akkor tisztességes az emberi és erkölcsi hozzáállása valakinek egy adott helyzethez, ha tudja vállalni, amit az adott pillanatban vállalni kell. Erről kell, hogy szóljon a mai találkozó, és annak üzenete. Ha nincs vállalás, nincsen magyar jövő.

A továbbiakban Sárossy Péter művészettörténész elemezte és értékelte Rákóczi tetteit, az ünnepséget pedig hazai és külhoni együttesek és előadók műsorszámai színesítették, végül a jelenlévő szervezetek, vendégek és érdeklődők elhelyezték a tisztelet virágait és koszorúit a Rákóczi emléktáblánál.

2015. július 26., 10:03