Több mint félszázan vettek részt szombat este az oroszlányi Rákóczi Szövetség megemlékezésén, amit az 1956-os forradalom leverésének 61. évfordulója alkalmából rendeztek az ’56-osok terén.

Járfás Mihály István történelemtanár, a civil szervezet elnökségi tagja idézte fel tragikus végkifejletű eseményeket. Mint elmondta, a Magyarországon 1956. október 23–november 4. között lezajló forradalom és szabadságharc kirobbanását és leverését részben a világpolitikában lezajló folyamatok határozták meg. A korszakra jellemző hidegháború, a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az USA szembenállás okozta események, valamint e két ország belpolitikai változásai végzetesen hatottak a szabadságharc sorsára.

- A forradalom október 23-i kitörése váratlanul érintette a világpolitikai szereplőket. Az Egyesült Államok, előre kidolgozott stratégia híján, improvizatívan reagált a történésekre. Egyfelől üdvözölte a szabadságharcot, ám kínosan ügyelt arra, hogy elkerülje a nyílt fegyveres konfliktust a Szovjetunióval, ami egy új világháború rémképét hordozta magában. Már ekkor tudható volt, hogy a katonai segítségnyújtás lehetősége puszta illúzió – fogalmazott Járfás.

A nemzet nagy árat fizetett a néhány nap szabadságért. Az októberi harci cselekményekben 2700-3000 ember vesztette életét, majd az azt követő három évben mintegy 400 embert végeztek ki. A szovjet hadsereg által elfogottak közül további több száz főt hadbírósági eljárás során ítéltek halálra, közel 22 ezer személyt börtönöztek be, 16-18 ezer embert internáltak, és 200 ezren menekültek el az országból.

A megemlékezés zárásaként a jelenlévők elhelyezték mécseseiket az emlékhelyen.

2017. november 05., 11:35