A trükkös tolvajok történetei sántítanak, mert:

- A bankok nem mennek házhoz azért, mert ajándék pénzt szeretnének adni.
- A szolgáltatók jelzik előre, ha kiszállnak a helyszínre, és nem visznek helyszínre készpénzt.
- A rokonok, ha megsérülnek, nem idegeneket, még csak nem is barátokat kérnek meg, hogy menjenek el pénzért.
- A rokonok nem idegennek üzennek, személyesen, telefonon beszélik meg a problémákat.
- Ha nagy baj történt, vagy ismerős, vagy a hatóságok keresik fel a hozzátartozót, pénzt biztosan nem kérnek.
- Az orvos nem megy hívatlanul vagy előzetes jelzés nélkül.
- Az önkormányzatok nem mérik fel azt, hogy kinek vigyenek majd házhoz pénzt és nem hoznak házhoz szociális segélyt. Dolgozóik rendelkeznek fényképes igazolványokkal, konkrét ügyekkel foglalkoznak és leellenőrizhetőek.
- Aki rosszul van jellemzően nem magánházakhoz csenget be.
– A házhoz jövő „jó” üzletek csak az árusnak kedveznek.

Jellemző a vásárlási vagy eladási szándékkal történő házalás, mint például fa, burgonya vagy hagyma eladás, vasanyag, régi használati tárgyak megvásárlása is. Lényeges, hogy az átadott összeg több legyen, mint az áru értéke, ezért abból vissza kelljen adni a gyanútlan sértettnek.

Eközben figyelik meg, hogy hol tárolja a megtakarítását, majd a sértett figyelmét elterelve gyorsan elemelik a félretett pénzt, ezután sietősen távoznak.

KEM-RFK